Gazdaság

Állampapírok: 20 százalék feletti hozamot ígérnek annak, aki kockára teszi a pénzét

Róka László / MTVA
Róka László / MTVA
A tavalyihoz képest bezuhantak a magyar állampapírok hozamai, ami megnehezíti a lakossági befektetők dolgát, éppen akkor, amikor az államkincstár kamatfizetései pénzesőt zúdítanak a megtakarítókra. Megnéztük, mit lehet még kihozni az állampapírpiacból, azoknak, akik nem gondolkodnak abban, hogy részvényekbe tolják a pénzüket.

Hatalmas összegű hozam vándorol ezekben a hetekben a magyar megtakarítókhoz annak köszönhetően, hogy a meglévő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)-állományok esetében 2024 első negyedében érkezett el a kamatforduló. Jelenleg körülbelül 7 ezer milliárd forintot tart a hazai lakosság az inflációkövető államkötvényekben. A PMÁP-befektetők az év első három hónapjában mintegy 850 milliárd forintnyi – ezen belül csak februárban 500 milliárdnyi – kamatkifizetésre számíthatnak az Equilor Befektetési Zrt. számításai szerint. Ezen felül további, mintegy 100 milliárd forintnyi lejárt tőkét fizethet ki a Magyar Államkincstár (MÁK) a prémium állampapírokhoz kapcsolódóan.

Egyelőre bizonytalan, hogy a lakosság által bezsebelt kamatok miként terülnek szét a megtakarítási piacon. A befektetési alapkezelők, brókercégek hamar „rámozdultak” arra, hogy ezt a pénztömeget érdemes lenne a magasabb kockázatú részvénybefektetések felé terelni. Ám a hazai lakosság mindössze 3 százaléka rendelkezik részvényekkel, és borítékolható, hogy a konzervatív megtakarítók hozzáállása nem máról holnapra változik meg drámaian.

Milyen lehetőségekkel számolhatnak azok, akik állampapírokból „jönnek ki”, és továbbra is a kötvénypiacokon, a tőzsdei befektetésnél alacsonyabb kockázatú eszközökben keresnek megtérülést a pénzüknek?

Ezért kasszíroztak nagyot a kötvényalapok

A 2022 második és 2023 első felében kibocsátott lakossági állampapírok kétszámjegyű hozamszintje az idén már megismételhetetlen. A magas hozamok egy gazdaságpolitikai szempontból fenntarthatatlan, válságközeli állapotnak köszönhetők, amit a vágtató infláció, az energiaár-robbanás és a forintárfolyam összeomlása határozott meg. Kétségbeesett, válságkezelő lépés volt, amikor a Magyar Nemzeti Bank 2022 novemberére 18 százalékra vitte fel az irányadó kamatot, és ezzel és az inflációval összefüggésben az állampapírok kamatszintje is meglódult.

A tavalyi év a fokozatos normalizáció időszakát jelentette. Ahogyan az év derekától elkezdett csökkeni az infláció, és az államháztartás finanszírozása stabilabbá vált, az állam különféle intézkedésekkel folyamatosan gyengítette a kamatfeltételeket. A Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama a 2023 első felében látott 15–16 százalék körüli szintekről mostanra 6 százalék körülire mérséklődött. A PMÁP esetében a korábban kibocsátott, magasabb inflációs felárú papírokat kivezették, és egyre gyengébb kamatozású papírok érkeztek helyettük. Így a legújabb sorozat az első kamatperiódusban már csak évi 7,9 százalékot fizet.

2024 márciusára nagyjából egységesen, minden lejáraton átlagosan 6 százalék körülire csökkentek a magyar állampapír-hozamok. Alapesetben